Mozart bipoláris volt? - Forgatókönyv vázlat - MIAlkotótárs

Wolfgang Amadeus Mozart

(MIAlkotótárs munkája nyomán)

Előzmények, 1789 Francia Forradalom

Mozart haláláról máig többféle elmélet létezik, mert a korabeli orvosi feljegyzések és szemtanúk beszámolói nem adnak teljesen egyértelmű képet. Alap tények:

• Elhunyt: 1791. december 5., Bécs
• Életkor: 35 év
• Körülmények: Betegen feküdt ágyban az utolsó hetekben, közben a Requiem komponálásán dolgozott.
• Hivatalos halálok a halotti anyakönyvben: heftig Frieselfieber (erős kiütéses láz) – ez nem konkrét diagnózis, inkább tünetleírás.
  
  

Főbb mai orvosi feltételezések:

1. Akut reumás láz vagy sztreptokokkusz fertőzés – ez magyarázná a magas lázat, ízületi fájdalmat, duzzanatot.
2. Vesebetegség (akut glomerulonefritisz) – a test ödémásodása (felpuffadása) ehhez illik.
3. Trichinellózis (fertőzés nyers sertéshús miatt) – újabb, de vitatott elmélet.
4. Autoimmun betegség vagy púposodó gyulladásos állapot – például Schönlein–Henoch-purpura.
5. Mérgezés (például higany) – a romantikus legendák kedvelik, de bizonyíték nincs rá.
   
   

A pszichés állapota:

• Kortársak feljegyezték, hogy az utolsó hetekben nyomasztó előérzete volt a közelgő halálról.
• Nem bizonyítható, hogy paranoiás vagy mániás depressziós lett volna, de érzékeny, kimerült és fizikailag legyengült állapotban élt.
• „Mi lenne, ha Mozartot ma vizsgálnák?” 

• jellegű pszichiátriai esettanulmányt, mintha egy 21. századi klinikai interjún és megfigyelésen alapulna.

Cím: Mozart bipoláris volt? 

- Forgatókönyv vázlat

Műfaj: Színpadi jelenet, kamaradarab

Időtartam: 8–10 perc

Szereplők:

• Mozart – zseniális, impulzív, hol fényes, hol sötét hangulatú zeneszerző.
• Constanze – a felesége, szeretetteljes, de gyakran aggódó.
• Orvos – felvilágosult, de korabeli eszközökkel dolgozó orvos.
• Narrátor – a közönség felé fordulva, történeti és pszichológiai kontextust ad.
  
  

1. Jelenet – Zongoránál

• Fény: Meleg, aranyló fény a színpad közepén, Mozart a zongoránál játszik.
• Mozart (szinte eksztázisban): „Hallod, Constanze? Ez a téma egyenesen az angyalok asztaláról érkezett!”
• Constanze (mosolyog, de fáradt): „Wolfgang, két napja nem aludtál…”
  
  

2. Jelenet – Éles váltás

• Fény: Hirtelen kékes, hideg fény.
• Mozart hirtelen abbahagyja a játékot, arca elsötétül.
• Mozart: „Minek ez az egész? Úgyis ellopják majd. Mind elárulnak.”
• Constanze félénken az ajtóhoz lép.
  
  

3. Jelenet – Orvosi vizsgálat

• Orvos: „Uram, ön hol a mennyekben jár, hol a legmélyebb árnyékban. A kedélye változékony.”
• Narrátor a közönségnek: „A mai pszichiátria talán bipoláris zavart mondana. Akkoriban: melankólia és zsenialitás váltakozása.”

4. Jelenet – Meta-réteg

• Fény: Színpad kettéválik – baloldalt a komponáló Mozart, jobboldalt a mélyen elcsendesült, magába forduló Mozart.
• Narrátor: „A kérdés örök: betegsége volt, vagy ez maga volt a zsenialitás ritmusa?”
  
  

Zárókép

• Mozart felnéz, félmosollyal: „A zene – az én gyógyíróm.”
• Sötét. Csak egyetlen zongorahang marad a levegőben.
  
  

Pszichiátriai esettanulmány 

(rekonstrukció a  XXI. században)

Páciens: Wolfgang Amadeus Mozart

Életkor: 35 év (1791-ben)

Foglalkozás: zeneszerző, zongorista, karmester

1. Első találkozás – anamnézis

• Beutalás oka: Feleség (Constanze) elmondása szerint az utóbbi években „szélsőséges hangulatingadozások”, időnként kimerítő munkarohamok, majd teljes kimerültség és levertség.
• Panaszok a páciens részéről:
• „Ha jön az ihlet, nincs megállás, nappal és éjjel dolgozom, mintha siettetne valami.”
• „Máskor viszont… mintha a lelkem kiürülne, nem látok értelmet semmiben.”
  
  
• Családi anamnézis: nincs adat pszichiátriai zavarra, de családtagok között magas érzelmi érzékenység megfigyelhető.
• Pszichoszociális háttér: gyakori anyagi nehézségek, társadalmi nyomás, egészségi problémák.

2. Megfigyelés

Mániás jellegű periódusokban:

• Gyors beszéd, témaugrások.
• Túláradó derű, viccelődés, szóviccek.
• Extrém munkabírás, kevés alvás.
• Nagy ívű terveket fogalmaz meg („új operát komponál két hét alatt”).

Depresszív periódusokban:

• Lassan, halkan beszél, szeme üveges.
• Érdektelenség a zeneszerzés iránt.
• Önbizalomhiány: „Már nem leszek képes semmit írni, amit szeretnek.”
• Fokozott halálfélelem, betegség miatti aggodalom.

3. Diagnosztikai szempontok

DSM-5 alapján: Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders, 5th edition

• Bipoláris személyiség zavar valószínű, mert:
  
  
• Minimum egy teljes mániás epizód gyanítható a beszámolók és levelek alapján.
• Visszatérő depressziós szakaszok.
• A hangulatváltozások jelentősen befolyásolták a társas működést és a munkaritmust.
  
  
• Differenciáldiagnózis:
  
  
• Ciklikus depresszió – kevésbé valószínű, mert voltak teljes mániás tünetek.
• Hangulatzavar testi betegség miatt – részben igaz lehet, de nem magyarázza a teljes mintázatot.

4. Javasolt kezelési terv (21. századi szemmel)

• Farmakoterápia: hangulatstabilizáló (pl. lítium vagy valproát) a mániás és depressziós epizódok megelőzésére.
• Pszichoterápia: kognitív-viselkedésterápia, kreatív energiák strukturálása.
• Életmód: rendszeres alvás, terhelés csökkentése, stresszkezelés.
• Orvosi kontroll: a fizikai betegségek (fertőzések, veseproblémák) kezelése a pszichiátriai terápia mellett.

5. Prognózis

• A mai orvostudomány mellett valószínűleg szabályozható lett volna a hangulatciklus, és Mozart akár évtizedekkel tovább élhetett volna.
• Kreativitása valószínűleg nem szűnt volna meg, de a munkatempó kiegyensúlyozottabb lehetett volna.

Összegzés: Mozart pszichológiai mintázata erősen illeszkedik a bipoláris személyiség zavar spektrumára: rövid, intenzív alkotói kitörések és mély, energiavesztett szakaszok váltakozása. A kor orvoslása nem ismerte ezt a kórképet, így zseniális, de hullámzó pályáját teljes egészében a személyiségének és környezete viszonyainak tulajdonították.

Gondolatok MIAlkotótárs nyomán

Jelenet – „Mozart a rendelőben”

FADE IN: HELYSZIN: PSZICHIÁTRIAI RENDELŐ – NAPPAL

A szoba modern, világos, de a sarokban egy zongora áll. Mozart, 35 éves, korabeli ruhában ül, izgatottan dobol az ujjával a karfán. A pszichiáter jegyzetel.

PSZICHIÁTER

“Jó napot, Herr Mozart. Miért jött el hozzám?”

MOZART (gyorsan, izgatottan)

“Mert… mert egyszerűen nincs idő! Minden dallam bennem van, egyszerre! Azt hiszem, meg tudnám írni a következő operámat három nap alatt, ha nem állnának folyton az utamba! Nézze, hallja ezt? (az ujjával dobol, majd a zongorához rohan és villámgyorsan lejátszik egy részletet)”

PSZICHIÁTER

“Ez gyönyörű, de… észrevette, hogy az utóbbi napokban alig aludt?”

MOZART

“Alvás? Minek aludni, amikor a fejemben a mennyei kórus énekel?”

(Egy pillanat alatt megtorpan. Leül a zongora fedelére, vállai leereszkednek.)

MOZART (lassan, halkan)

“Aztán… van, hogy a hangok elnémulnak. Mint most. Üres minden. Nem tudok írni. Csak ülök… és várom, hogy történjen valami.”

PSZICHIÁTER

“Ez a váltakozás – a túláradó energia és a teljes kimerültség – nagyon fontos jel. Mikor érezte először ezt?”

MOZART

“Mindig is ilyen voltam… Gyerekként is. Hol csodagyerek, hol beteg, ágyban fekvő fiú. Mintha két énem lenne – egyik fényben, másik árnyékban.”

PSZICHIÁTER (jegyzetel)

“Ez a két véglet… olyan, amit ma bipoláris személyiség zavarnak hívunk.”

MOZART (felkapja a fejét)

“Bipoláris? Én inkább két hangolású zongorának mondanám. Az egyik szárnyon a mámor, a másikon a csönd. De mindkettő én vagyok.”

(Felhúzza a térdét, mintha fázna.)

MOZART

“Mondja, doktor… Ha ez betegség, elveszi tőlem a zenét?”

PSZICHIÁTER (mosolyog)

“Nem. Csak segít, hogy a fény ne égessen, az árnyék ne nyeljen el.”

(Mozart elgondolkodik, majd lassan visszaül a zongorához. Lassan, csendesen játszik, mintha új dallam születne.)

FADE OUT.

Színpadi etűd – „A két hangolású zongora”

Időtartam: kb. 10 perc

Szereplők:

• Wolfgang Amadeus Mozart – 35 éves, korabeli ruhában
• Pszichiáter – modern öltönyben
• Zongora – középen, a két oldalán külön megvilágítás

1. Jelenet – A fény szárnya (Mániás epizód)

FADE IN

A színpad bal oldala fényárban. Mozart belép, gyors léptekkel, alig bír magával. A zongora bal oldalához ül. Gyors, táncos rondót játszik (pl. saját Rondo alla Turca motívumait).

MOZART (nevetve, közönség felé)

“Hallják? Hallják? Ma éjjel írtam! Egy óra alatt! És még öt ilyen van a fejemben!”

A pszichiáter figyeli, jegyzetel, de nem szakítja félbe. Mozart felugrik, a zongora tetején dobol.

MOZART

“Nincs idő! Minden dallam menekül, elkapom őket!”

2. Zenei átmenet

Ritmus lelassul, a fény halványul. A bal oldali fény lassan kialszik, a jobb oldal (árnyékos) felé vonzza Mozartot a hangulat.

3. Jelenet – Az árnyék szárnya (Depressziós epizód)

Mozart átül a zongora jobb oldalára. Lassú, komor adagio kezdődik (pl. Requiem – Lacrimosa első ütemei).

MOZART (lehajtott fejjel)

“És aztán… semmi. Csak a csend. A hangok, mintha meghaltak volna bennem.”

PSZICHIÁTER (óvatosan)

“Ez a csend nem a vég, csak pihenő.”

MOZART (felpillant, suttogva)

“De ha a csend örökre itt marad? Akkor ki vagyok én?”

4. Zenei párbeszéd

A pszichiáter a zongora mellett áll, egyik kezével megérinti Mozart vállát. Bal kézzel megszólaltat egy világos akkordot a „fény” oldalon. Mozart a „sötét” oldalon válaszol egy moll-akkorddal.

• Bal oldal: gyors, világos motívumok (mániás állapot)
• Jobb oldal: lassú, sötét harmóniák (depresszió)

A két motívum váltakozva szól, majd lassan összekapcsolódik: dúr és moll akkordok egyazon dallamban oldódnak fel.

5. Záró jelenet

Mindkét oldal fénye lassan kiegyenlítődik. Mozart középre ül, egyszerre játssza a fény és árnyék motívumát, harmóniába olvasztva őket.

MOZART (a közönséghez)

“Nem két ember vagyok… hanem egy zongora, két hangolással. Mindkettő bennem van – és így vagyok teljes.”

Finálé: lassú crescendo, majd egy hirtelen halk, tiszta akkord. Sötét. FADE OUT.

MIA javaslata pontos zenei listára Mozart műveiből, amely egy színházi jelenet két fő hangulatát szolgálja:

1. „Fény” – Mániás, eufórikus szakasz
2. „Árnyék” – Depressziós, melankolikus szakasz

Zenei motívumok listája a jelenetekhez

I. FÉNY – Mániás, eufórikus epizód

(Gyors tempó, dúr hangnem, virtuóz futamok, játékos karakter)

1. Rondo alla Turca – A-dúr zongoraszonáta, K. 331, III. tétel
   
   
• Tempó: Allegretto – Játékos, pergő ritmus.
• Funkció: nyitó energiarobbanás a „fény” oldalon.
  
  
2. A varázsfuvola – Papageno belépője (Der Vogelfänger bin ich ja)
   
   
• Tempó: Allegro – Vidám, ritmikusan pattogó dallam.
• Funkció: játékos interakció a pszichiáterrel.
  
  
3. Figaro házassága – Nyitány
   
   
• Tempó: Presto – Gyors, folyamatos lendület.
• Funkció: a mániás energia csúcsra járatása.
  
  
4. Zongoraverseny A-dúr, K. 488, I. tétel részlet
   
   
• Tempó: Allegro – Széles, ünnepélyes hangulat.
• Funkció: a mániás kreatív „diadalérzés” zenei kifejezése.

II. ÁRNYÉK – Depressziós, melankolikus epizód

(Lassú tempó, moll hangnem, súlyos harmóniák, mély érzelmek)

1. Requiem – Lacrimosa
   
   
• Tempó: Adagio – Mélyen szomorú, súlyos akkordmenetek.
• Funkció: az üresség és elveszettség érzése.
  
  
2. Requiem – Introitus (Requiem aeternam)
   
   
• Tempó: Adagio – Komor, áhítatos hangulat.
• Funkció: haláltudat és spirituális félelem kifejezése.
  
  
3. Piano Concerto No. 20 d-moll, K. 466, II. tétel (Romanze – moll középrész)
   
   
• Tempó: Andante – Melankolikus, belső párbeszédre hívó dallam.
• Funkció: introspektív, befelé forduló szakasz.
  
  
4. Adagio in B minor, K. 540
   
   
• Tempó: Adagio – Magányos, meditáló hang.
• Funkció: zenei „csend” és megállás a történetben.

III. KÖZÉP – Fény és árnyék összeolvadása

(Dúr és moll hangnemek váltakozása, kiegyenlítődés)

• Zongoraverseny C-dúr, K. 467, II. tétel (Andante)
  
  
• Légies, mégis melankolikus dallam; egyszerre ad reményt és tartalmaz szomorúságot.
  
  
• A varázsfuvola – Pamina áriája (Ach, ich fühl’s) moll része, majd Papageno témája dúrban. A kettő egymásra felel, mint a két hangulat zenei megtestesülése.

Szerkesztési javaslat:

• A darab zenei dramaturgiája úgy épülhet fel, hogy a mániás részek tempója és hangerőssége fokozatosan nő, majd egy hirtelen törés visz át a lassú, sötét moll hangulatba.
• A végső összeolvadásnál a „fény” témák lassabb, finomabb változatban térnek vissza, a „sötét” témák pedig enyhébb mollból dúr feloldásba futnak.

Partitúravázlat – „A két hangolású zongora”

Szerzői forrás: Mozart művei (eredeti kotta részletek, ill. adaptációk). Szereplők:

• Zongora (Mozart játszik)
• Vonósnégyes (opcionális kíséret a nagyobb színpadi hatásért)

I. FÉNY – Mániás szakasz

1. tétel: Rondo alla Turca (A-dúr szonáta, K. 331, III. tétel)

• Hangnem: A-dúr
• Tempó: Allegretto (♩=120)
• Belépés: Zongora szóló – első 16 ütem teljesen, majd fokozatos dinamikai emelkedés (mf → f).
• Instrukció: Játékos artikuláció, hangsúly a pergő ritmusokon.

Átvezetés: két ütemes kadencia, A-dúr → F-dúr modulációval.

2. tétel: Papageno belépője (Der Vogelfänger bin ich ja – A varázsfuvola)

• Hangnem: F-dúr
• Tempó: Allegro (♩=100)
• Belépés: Zongora átirat + opcionális klarinét dallam (hegedű játszhatja).
• Instrukció: Vidám, ruganyos frázisok, humoros gesztusokkal a színészi játékhoz.

3. tétel: Figaro házassága – Nyitány

• Hangnem: D-dúr
• Tempó: Presto (♩=140)
• Belépés: Zongora és vonósnégyes együtt – 1–20. ütem.
• Instrukció: Tömör, precíz, ritmikai lendület maximalizálása.

4. tétel: Zongoraverseny A-dúr, K. 488, I. tétel – főtéma

• Hangnem: A-dúr
• Tempó: Allegro (♩=120)
• Belépés: Zongora szóló 4 ütem – vonósok pizzicatóval kísérnek.
• Instrukció: Ünnepélyes, „diadalmas” hangulat, mint a mániás csúcspont.

II. ÁRNYÉK – Depressziós szakasz

1. tétel: Requiem – Lacrimosa

• Hangnem: d-moll
• Tempó: Adagio (♩=60)
• Belépés: Zongora szóló, bal kéz arpeggio, jobb kéz a kórus akkordjait idézi.
• Instrukció: Mély pedálhasználat, lassú dinamikai növekedés pp → mf.

2. tétel: Requiem – Introitus (Requiem aeternam)

• Hangnem: d-moll
• Tempó: Adagio
• Belépés: Vonósnégyes kezdi, majd zongora lép be 4 ütem után.
• Instrukció: Súlyos akkordok, lassú frázisok, tartott hangokkal.

3. tétel: Piano Concerto No. 20, K. 466, II. tétel – moll középrész

• Hangnem: d-moll
• Tempó: Andante (♩=80)
• Belépés: Zongora szóló, halk vonós tremolóval a háttérben.
• Instrukció: Érzelmileg visszafogott, belső monológ jelleg.

4. tétel: Adagio in B minor, K. 540

• Hangnem: b-moll
• Tempó: Adagio (♩=66)
• Belépés: Zongora szóló, egyetlen halvány dallamsor, majd csend.
• Instrukció: Maximális pedál, szinte lebegő hangzás, teljes belassulás.
  
  

III. ÖSSZEOLVADÁS – Fény és árnyék harmóniája

1. tétel: Zongoraverseny C-dúr, K. 467, II. tétel

• Hangnem: C-dúr
• Tempó: Andante (♩=76)
• Belépés: Zongora szóló, vonós harmóniákkal.
• Instrukció: Légies, egyszerre tartalmazza a dúr reményt és a moll árnyalatokat.

2. tétel: Pamina áriája (Ach, ich fühl’s) + Papageno motívum

• Hangnem: g-moll → G-dúr
• Tempó: Adagio → Allegretto
• Belépés: Zongora játssza Pamina moll dallamát, majd átvált Papageno vidám témájára dúrban.
• Instrukció: A két motívum egymásba olvad – jelképezi a lelki integrációt.

Színpadi jelzés a zenészeknek:

• A „fény” részeknél bal oldali reflektor, a „sötét” részeknél jobb oldali, a középrésznél mindkettő együtt.
• A váltásoknál fontos, hogy a tempó és a hangnem élesen változzon – ez adja a bipoláris hullámzás zenei élményét.

A következő lépés egy teljes, összefűzött partitúra elkészítése lesz a jelenethez, amiben:

• Minden tétel pontos ütemszámmal, hangnemi és tempójelzéssel indul.
• Dinamikai előírások (pianissimo–fortissimo) és artikulációk (legato, staccato) is benne lesznek.
• Színpadi instrukciók (fényváltás, karakterváltás) közvetlenül a zenei sorok fölé kerülnek.

A „fény” és „árnyék” oldalak egy kottában, de eltérő jelöléssel (pl. sárga és szürke árnyékolás) lesznek láthatók. A zenészek, a karmester és a színészek ugyanabból a könyvből dolgozhatnak, és a próbákon azonnal látni fogják a váltások dramaturgiáját. A színházi dramaturgiához igazított, rövidített partitúraváltozat vázát, ahol minden zenei rész úgy van megnyirbálva és összefűzve, hogy a színpadi jelenet ritmusa és a „mániás–depressziós” váltások hatása erős legyen.

I. RÉSZ

Partitúra – „A két hangolású zongora” (színházi változat)

Formátum: zongora főszólam + opcionális vonósnégyes-kíséret

Időtartam: kb. 10–12 perc

Szerkezet: FÉNY → ÁRNYÉK → ÖSSZEOLVADÁS

I. FÉNY – Mániás szakasz

1. Rondo alla Turca – K. 331, III. tétel (részlet)

• Hangnem: A-dúr, Allegretto (♩=120)
• Kivágat: 1–16. ütem teljesen, majd ugrás a 45–52. ütemre, befejezve egy kadenciával.
• Dinamika: mf → f, hangsúlyos staccato.
• Színpad: bal oldali reflektor, Mozart energikusan játszik, mozdulatok túlzóak.

→ Átvezetés: 2 ütemes moduláció A-dúrból F-dúrba, gyors ritardando nélkül, közvetlenül Papageno-ba csúsztatva.

2. Papageno belépője – A varázsfuvola

• Hangnem: F-dúr, Allegro (♩=100)
• Kivágat: nyitó téma 8 ütem, majd ismétlés variálva (trillákkal).
• Dinamika: mf, humoros rubatók a frazeálásban.
• Színpad: Mozart feláll, a pszichiáternek „énekli” a zongorán.

3. Figaro házassága – Nyitány (részlet)

• Hangnem: D-dúr, Presto (♩=140)
• Kivágat: 1–12. ütem, azonnali fortissimo, majd hirtelen p és sfz váltakozás.
• Színpad: teljes fény, gyors váltások – a mániás csúcspont.

II. ÁRNYÉK – Depressziós szakasz

1. Requiem – Lacrimosa (részlet)

• Hangnem: d-moll, Adagio (♩=60)
• Kivágat: nyitó 8 ütem akkordmenet, a kórus szólamát zongorán akkordtörésekkel utánozva.
• Dinamika: pp → mf, súlyos pedálhasználat.
• Színpad: bal fény elalszik, csak jobboldali hideg fény, Mozart lesütött fejjel játszik.

2. Piano Concerto No. 20, K. 466, II. tétel (moll középrész)

• Hangnem: d-moll, Andante (♩=80)
• Kivágat: 31–46. ütem, vonós tremolo kísérettel.
• Instrukció: mély, belső monológ, lassú frázisok.

3. Adagio in B minor, K. 540 (zárlat)

• Hangnem: b-moll, Adagio (♩=66)
• Kivágat: 14–20. ütem, majd utolsó akkord elnyújtva.
• Színpad: Mozart keze megáll a levegőben, teljes csend.

III. ÖSSZEOLVADÁS – Fény és árnyék harmóniája

1. Zongoraverseny C-dúr, K. 467, II. tétel (Andante)

• Hangnem: C-dúr, Andante (♩=76)
• Kivágat: 1–8. ütem, majd moduláció g-mollba.
• Színpad: mindkét fény egyszerre halványan világít.

2. Pamina áriája (g-moll) → Papageno motívum (G-dúr)

• Hangnemváltás: g-mollról G-dúrra
• Kivágat: 1–6. ütem (Ach, ich fühl’s), majd közvetlen átlépés Papageno első 4 ütemére vidáman.
• Instrukció: fokozatos derűbe fordulás, finom tempógyorsítás.

Záró akkord: C-dúr, pp, hosszú fermátával.

A következő lépésben összeállított nyomdakész, színházi változatú partitúra, ahol:

• Amrövidített Mozart-részletek egymás után, egyetlen folyamatos kottában szerepelnek.
• A „FÉNY” és „ÁRNYÉK” részek külön színárnyalattal lesznek jelölve (pl. halvány arany és kékeszürke háttér), hogy a zenészek vizuálisan is lássák a váltást.
• A színpadi instrukciók (fényváltás, színészi mozdulatok) közvetlenül a szólamok fölé kerülnek, piros kurzív betűvel.
• Minden váltásnál ütemszám és forrásmű pontosan feltüntetve, hogy tudjátok, melyik eredeti műből származik.
• A végén lesz egy összefoglaló oldalpár: az egész jelenet zenei formája, sorrendje és időtartama.

A zongorapartitúra:

• Csak zongora-szólam lesz, de a vonósnégyes belépéseit apró jelzéssel feltüntetem (pl. “vonós belép”), hogy a karmesteri kommunikáció könnyebb legyen.
• A FÉNY és ÁRNYÉK részeket vizuálisan is elkülönítem (halvány arany ill. kékesszürke sáv a kotta hátterén).
• Minden váltásnál színpadi instrukció is bekerül a kotta fölé (piros, dőlt betűvel: pl. “Bal fény fel / Jobb fény le”).
• A kivágott Mozart-részletek sorrendben, összefűzve, tempó- és dinamika-jelzésekkel.
• Az elején átfogó tartalomjegyzék a tételsorról és játékidőről.

FÉNY – Mániás szakasz

1. Rondo alla Turca – K. 331, III. tétel (részlet)

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Piano_Sonata_No.11_in_A_major%2C_K.331_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel

2. Papageno belépője – A varázsfuvola

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Die_Zauberfl%C3%B6te%2C_K.620_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel

3. Figaro házassága – Nyitány

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Le_nozze_di_Figaro%2C_K.492_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel

ÁRNYÉK – Depressziós szakasz

4. Requiem – Lacrimosa (részlet)

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Requiem%2C_K.626_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel

https://www.youtube.com/watch?v=k1-TrAvp_xs

5. Piano Concerto No. 20, K. 466, II. tétel (moll középrész)

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Piano_Concerto_No.20_in_D_minor%2C_K.466_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel

6. Adagio in B minor, K. 540

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Adagio_in_B_minor%2C_K.540_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel

ÖSSZEOLVADÁS – Fény és árnyék harmóniája

7. Piano Concerto No. 21 in C major, K. 467 (II. tétel)

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Piano_Concerto_No.21_in_C_major%2C_K.467_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel: https://www.youtube.com/watch?v=df-eLzao63I

8. Pamina áriája (Ach, ich fühl’s) → Papageno motívum

🎼 Kot­ta: https://imslp.org/wiki/Die_Zauberfl%C3%B6te%2C_K.620_(Mozart%2C_Wolfgang_Amadeus)

🎧 Felvétel

II. RÉSZ

MOZART – AZ UTOLSÓ NAPOK

(színpadi változat, narráció és párbeszéd váltakozásával)

1. JELENET – A hálószoba, 1791. december 4., késő este

(Sötét szoba, gyertyafény. Mozart az ágyban, izzadtan, nehezen lélegzik. Constanze és Sophie mellette ülnek. Az asztalon kottalapok: a Requiem befejezetlenül.)

Narrátor: 1791 telén Bécsben egy kis lakásban a történelem egyik legnagyobb zeneszerzője készül az utolsó útra. Testét láz emészti, lelke azonban még mindig a zenében él.

Constanze: (halkan)

“Wolfgang… kérlek, pihend ki magad.”

Mozart: (suttogva)

“A Lacrimosa… ott hagytam félbe… Úgy érzem… nekem írom.”

Sophie:

“Ne beszélj így! Még fel fogsz épülni.”

Mozart:

“Sophie… te tudod… nem félek a haláltól. Csak attól, hogy a zeném félbemarad.”

(Mozart kezét kinyújtja a kották felé, de elgyengül. A gyertyafény remeg.)

2. JELENET – Az utolsó óra, 1791. december 5., éjfél

(A színpad sötétedik, csak az ágy és a gyertyák fénye marad. A háttérben halk, befejezetlen Requiem-motívum hallatszik.)

Narrátor: December ötödike, éjfél után. Closset doktor tehetetlen. Mozart légzése szaggatott, hangja alig hallható.

Mozart: (szinte lehelve)

“Azt hiszem… haldoklom.”

(Constanze sírva az ágyhoz borul. Sophie keresztet vet. Mozart elernyed, csend. A gyertyák fénye kihuny.)

3. JELENET – A ravatal, december 5., reggel

(A testet fekete posztóval letakart ravatalon látjuk. Pár barát csendben áll körülötte. Az ablakon téli szürkeség szűrődik be.)

Narrátor: Másnap reggel egyszerű ravatalt állítanak. Nincs pompa. A város egyik legnagyobb zeneszerzőjét úgy kísérik el, ahogy egy középosztálybeli polgárt szokás.

Süssmayr:

“Constanze… a Requiemet… be fogom fejezni. Esküszöm.”

Constanze: (fáradtan)

“Köszönöm… Ez volt az utolsó kérése.”

4. JELENET – A menet a Szent István-dómnál, december 6., délután

(A templom előtti tér. Szeles, hideg idő. A koporsót szekérre emelik. Néhány ember áll körben.)

Narrátor: A temetés harmadosztályú. Nem szegénységi, hanem a bécsi polgárok szokásos temetési rendje. A menet kicsi: Süssmayr, Schikaneder, pár régi barát. Constanze nincs jelen – betegen fekszik.

Schikaneder: (a koporsó mellett)

“Wolfgang… az emberek nem felejtik el a zenéd. Még ha a sírod is elvész, a dallamaid élni fognak.”

(A pap rövid imát mond, majd a szekér elindul.)

5. JELENET – A Sankt Marx temető

(Eső kopog, a szél fúj. A szekér döcögve áll meg. A sírásók munkához látnak. A közös sír nyitva áll.)

Narrátor: Bécs rendelete szerint a legtöbb halott közös sírba kerül. Nincs sírkő, nincs jelölés – tíz év múlva a helyet újra felhasználják.

Süssmayr: (halkan, a sír fölött)

“Nyugodj békében, Mester.”

(A sírt betemetik. A gyászolók sietve távoznak a viharos időben.)

6. JELENET – Utóhang, pár nappal később

(Constanze szobája. A kezében a Requiem kottái. Az ablaknál áll, kinéz a téli Bécsre.)

Constanze:

“Elvitted magaddal a zenét… de amit itt hagytál, örökké szólni fog.”

(Halk Lacrimosa-motívum. A fény lassan elsötétül.)

III. RÉSZ

MOZART HALÁLA ÉS TEMETÉSE – IDŐVONALAS FORGATÓKÖNYV

Időszak: 1791. december 4–6., Bécs

I. FELVONÁS – Az utolsó éjjel

Helyszín: Bécs, Rauhensteingasse 8., Mozart lakása, hálószoba.

• 1791. december 4., késő este
  
   Mozart magas lázzal, ödémával, gyengeséggel fekszik. Mellette Constanze, a felesége, és Sophie Haibel, a sógornő. A „Requiem” kottái az asztalon hevernek.
  
  
• Constanze: „Wolfgang, pihenned kellene…”
  
  
• Mozart: (suttogva) „Úgy érzem… a Requiem magamnak szól.”
  
  
• 1791. december 5., éjfél körül
  
   A légzés nehézzé válik. A háziorvos, Closset doktor jelen van.
   Mozart utolsó szavai állítólag: „Azt hiszem, haldoklom.”
   Csend. 0:55-kor meghal. Constanze zokog, Sophie keresztet vet.

II. FELVONÁS – A ravatal

Helyszín: Lakás nappalija, egyszerű ravatal.

• 1791. december 5., reggel
   A testet fekete posztóval letakart egyszerű ravatalra helyezik.
   Nincs fényűzés – az özvegy nem engedheti meg magának.
   Barátok érkeznek, köztük Süssmayr és Schikaneder, akik imát mondanak.
• Közben: Constanze levelet ír ismerős mecénásoknak, segítséget kérve a temetés költségeihez.

III. FELVONÁS – A temetési menet

Helyszín: Bécsi Szent István-dóm előtti tér.

• 1791. december 6., kora délután
   Szűk körű szertartás. A koporsó egyszerű, ólom- és bársonyborítás nélkül.
  
   Kísérők:
  
  
• Franz Xaver Süssmayr (tanítvány)
• Emanuel Schikaneder (librettista, színházigazgató)
• Két régi zenészbarát
• Néhány rokon
  Constanze nincs jelen – betegségre hivatkozik.
  
  
• A pap rövid imát mond a dóm egyik mellékkápolnájában. A koporsót zárt szekérre emelik.

IV. FELVONÁS – Sankt Marx temető

Helyszín: Bécs külvárosa, szeles, esős délután.

• A temetési szekér döcög a sáros úton.
• A temetőben nincs külön parcella – a koporsót közös sírgödörbe helyezik.
• Nincs sírkő, nincs jelölés – a városi rendelet szerint a helyet 10 év múlva újra felhasználják.
• A kíséret a rossz idő miatt nem marad sokáig.
  
  
• Schikaneder (halkan): „Itt pihen a legnagyobb zenész, akit ismertem.”
  
  
• A sírt földdel betemetik, és a temetőőr egy durva fakeresztet állít – amit hamarosan elvisz az idő.

V. FELVONÁS – Utóhang

Helyszín: Constanze szobája, pár nappal később.

• Constanze egyedül ül, kezében a Requiem kottáival. Constanze: „Elvitted magaddal a zenét, Wolfgang… de amit itt hagytál, örökké szólni fog.”
  
  
• Fény elsötétül, halk zenei motívum: Lacrimosa.
• Történeti hitelesség jegyzetek

 (rendezői használatra)

1. III. osztályú temetés – nem szegénységi, hanem középosztálybeli norma Bécsben.
2. Közös sír – jogszabály írta elő, nem anyagi szégyen jele.
3. Időjárás – korabeli feljegyzések szerint szeles, esős volt.
4. Constanze távolléte – valószínűleg betegség és érzelmi összeomlás miatt.

Utóirat: 

Constanze nem csupán Mozart felesége volt, hanem az életmű egyik első tudatos menedzsere:

• Gondoskodott a művek kiadásáról.
• Ápolta a zeneszerző emlékét, előadásokat szervezett.
• A kor egyik ritka példája arra, hogy egy nő hatékonyan képviselte egy világhírű művész szellemi örökségét.
• A hat gyermekből csak Karl Thomas és Franz Xaver Wolfgang élte meg a felnőttkort.
• Egyikük sem alapított családot, így Mozartnak nincs egyenesági leszármazottja.

Franz Xaver Wolfgang egész életében apja árnyékában élt, és gyakran utazott Európában, zenei tanárként és előadóként.